(1) Miért fontos a vállalatok számára a tudás menedzselése?

Az emberi tudás mindig fontos szerepet töltött be az egyének és a közösségek életében, de amíg régebben csak kevesek birtokolhatták, ma a fejlett társadalmakban bárki számára hozzáférhető, és az érvényesülés egyik fő forrásává vált. Gyorsan változó környezetben a tudást nem elég csak megszerezni, hanem folyamatosan megújítani és bővíteni kell.

Mi indokolja, hogy a vállalkozások kiemelt figyelmet fordítsanak a tudásra?

A társadalmi környezet változásának dinamikája, a megnövekedett piaci és szervezeti méretek, a vállalati kiszervezésekkel és felvásárlásokkal járó tudásvándorlás, a szervezetek közötti és a szervezeten belüli hálószerű interakciók, az elektronikus üzletvitel terjedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szervezetek életében olyan problémaként jelent meg a tudás kezelése és hatékony felhasználása, amellyel foglalkozni kell.

Az információs korszak új képességeket követel meg a vállalatoktól az eredményes működés érdekében. A piaci versenyben azok a vállalatok tudnak életben maradni, amelyek a fogyasztók számára értéket jelentő ellátási láncokban képesek részt venni.

A szervezetek működése integrált üzleti folyamatok köré épül, amelyek átlépik a vállalati funkciók határait és értékteremtő láncolatokat alkotnak. A vállalatok kombinálják a funkciók (értékesítés, beszerzés, fejlesztés) speciális tudását az integrált üzleti folyamatok hatékonyságával és minőségével. [11]

A vevők számára a termékek/szolgáltatások értékét jelentős részben a hozzáadott érték jelenti:

  • a vevőkapcsolatok minősége,
  • a kiszolgálás színvonala,
  • a termékek/szolgáltatások testreszabhatósága,
  • a vásárlás utáni támogatás.

A hozzáadott érték nagy része a szervezet által birtokolt tudásból származik.

Az új tudás megszerzésének képessége és a szervezeti tanulás – mely a szervezeti változási folyamatok újszerű megközelítési módja – a versenyképesség nélkülözhetetlen forrásává, a pénzügyi eszközökhöz hasonlóan a vállalatok aktivizálandó erőforrásaivá válnak.

A tudásra építő szellemi erőforrások a vállalat immateriális javai közé sorolandók, amelyek a vállalat számára lehetővé teszik, hogy

  • a meglévő fogyasztói kapcsolatokat oly módon ápolja, amely egyúttal képessé teszi arra, hogy új fogyasztókat szerezzen, illetve az egyes piaci szegmenseket hatékonyabban kiszolgálja,
  • a megcélzott csoportok számára olyan innovatív termékeket, illetve szolgáltatásokat fejlesszen ki, amelyeknek a fogyasztók értéket tulajdonítanak,
  • az alkalmazotti kompetenciákat az üzleti folyamatok, a minőség és a piaci változásokra való gyors reagálás szolgálatába állítsa. [11]

A gyakorlati élet számos példával igazolja a tudásmenedzsment hasznát. Gondolhatunk arra, hogy mennyivel jobb piaci lehetőségekkel rendelkezik az a cég, amelyik naprakész ismeretekkel bír a partnerek és a versenytársak termékeiről és szolgáltatásairól, elemzésekkel képes nyomon követni a vásárlói elégedettséget és igényeket, a szakterület piaci szabályozására lobbitevékenységet tud kifejteni.

A társadalomban megfigyelhető a munkaerő szerepének változása. Növekszik a képzett, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, egyre nagyobb hányadot tesznek ki a szellemi munkát végzők. A cégek munkaerőstruktúrája változik, amely során a betanított munkák, illetve az egész életre szóló szakmák értéke háttérbe szorul, és kulcsszerepbe kerülnek az olyan tudásukat folyamatosan megújítani képes szakértők, az ún. tudásmunkások, akik a fontos hozzáadott értéket termelik, és a menedzsment részéről a korábbiaktól eltérő motivációs megoldásokat igényelnek.

A gazdaságban egyre jelentősebb szerepet tölt be a tudásintenzív szektor, amelynek szereplői elsősorban tudást értékesítenek más vállalatok számára. A tudásintenzív szervezetek újszerű vezetési és szervezési megközelítést igénylő vállalatok.

A pénzügyi, stratégiai, technológiai tanácsadók, megoldásszállítók, rendszerintegrátor cégek fokozottan építenek a külső és belső forrásokból szerzett tudásra. Az eredményes működésükhöz elengedhetetlen tudást rendszerszerűen kezelik, használják, s egyúttal ezt a tudásközpontú szemléletet terjesztik az egyéb szektorokban működő vállalatok felé.

A tudás menedzselése a tudásintenzív szektoron kívüli vállalatok vezetőinek olyan újszerű eszközt ad a kezébe, amely a versenyképesség alapjául szolgáló hozzáadott érték új forrása lehet.

A téma egyre jelentősebb szakirodalma szerint Magyarországon is felismerik a cégek a tudás jelentőségét, és a tudás menedzselésének fontosságát. A tudásból ugyanis elismerten versenyelőny kovácsolható, habár sok cég által nem pontosan ismert módon, és számos problémával terhelten. Hazánkban a felmérések szerint a tudás hatékony kezelésének fő gátja a tudás rendszerszerű kezeléséből származó ismeretek és az erre fordítható idő hiánya, valamint a vállalatok dolgozóinak félelmei attól, hogy a tudásuk megosztásával csökkenhet a hatalmuk és a befolyásuk. [11]

Néhány éve egy neves tanácsadó cég menedzserével beszélgettem a Magyar Telekom egyik versenytársáról. Az illető ezt mondta: “Őket nagyon nehéz lesz legyőznötök, jobb az emberanyaguk, mint a tiétek.” …abban teljesen igazat adtam, hogy a vállalatok egyik legfontosabb versenyelőnyét a humánerőforrások minősége adja. [Csontos Attila, Harvard Business Review, 2010. november]

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s